2., Az albergue-k

Ezek azok a bizonyos zarándokszállások (kiejtése: alberge). Az El Camino útvonalán rengeteg van belőlük, átlag 8-10 kilométerenként találni egyet. Igénybe venni őket csakis kiváltott zarándokútlevél birtokában lehet; ezt érkezéskor kérik is, és ha ottmaradsz éjszakára, akkor kapsz bele egy szép és általában egyedi pecsétet, dátummal ellátva. A befogadóképességük tág határok között mozog; nyolc személyestől akár 2-300 főt fogadni tudóig (kivételek itt is vannak: aludtam olyanban, ahol külön szobám volt, nagyjából ugyanazon az áron). A berendezésük is változó: szimpla ágyas, emeletes ágyas. Legtöbbször konyha is tartozik hozzájuk, evőeszközökkel, tányérral, főzőedényekkel, melyeket lehet használni, de utána el is kell mosogatnod magad után. Manapság már a legtöbb albergueben van számítógép és/vagy wifi. Általában az előbbi fizetős, míg a wifi ingyenes. Némelyikben nyomtatni is tudsz (fapados járatok, boarding pass!!!) Ugyancsak a legtöbbnek van mosógépe és szárítógépe is, de ezek sajnos nem olcsók 🙁 Átlag 3 euró a mosás és másik 3 euró a szárítás (én ezért az esetek 90%-ban maradtam a kézi mosásnál). Fontos, hogy az alberguekben a kártyás fizetés felejtős 99%-ban, szóval készpénzben gondolkodj!

Az albergueknek három fajtája van: a municipal (ezt a város üzemelteti), ebből van a legtöbb. Az áraik 5-10 euró közt van éjszakánként. Vannak a parroquial alberguek, ezeket az egyház üzemelteti. Ezek közt már olyan is van, ami donativo, azaz adomány alapú, gyakorlatban szinte ingyen alhatsz ott. Cserébe általában puritánabb a berendezése, viszont sokszor nagyon hangulatos, ha pl. együtt főztök a többi zarándokkal, a nagy közösbe. Végül léteznek a privado (privát) alberguek. Ezeket privát cég vagy személy üzemelteti, ennek megfelelően drágább is; igaz, némelyik komfortfokozata egy hotelét is közelíti. Legtöbbször az albergueban a személyzet részletes felvilágosítással tud szolgálni arról is, hogy az adott településen mit, hol találsz meg (látnivaló, bolt, stb.) – már persze, ha tudsz spanyolul, mert a legtöbb spanyol nem nagyon beszél idegen nyelvet (azért vannak kivételek).

Mivel a legtöbb esetben több vagy több tucat emberrel alszol egy helyiségben, magától értetődően illik nem zavarni mást vagy másokat. A legtöbb albergueban amúgy is 22:00 – 23:00 óra körül villanyoltás van, ezután már nem illik nagy fénnyel világítani ill. zajolni. Éppígy nem lehet viszont felelősségre vonni senkit az akaratán kívűli zajokért. Jó példája ennek a horkolás. Egy albergueben horkolnak. Valaki biztos, hogy horkol. Nagyon illetlen ezt a szemére vetni. Különösen, mert lehet, hogy nem egy ember horkol, hanem egyszerre tíz. Ha valaki ettől nem tud aludni, akkor marad neki a füldugó. És ez nem vicc. Nagyon sok zarándok használja. Azt még tudni kell, hogy a legtöbb albergueban a cipőt és túrabotot nem lehet bevinni az alvóhelyiségbe, előtte egy nagy polcra szokás letenni a cipőt. Nem tolerálják továbbá a részegséget. Ez nem azt jelenti, hogy nem lehet sörözni vagy borozni, természetesen lehet. Csak ha valaki emiatt kötekszik, az nem marad szó nélkül.

 

Kategória: Tips | A közvetlen link.

Hozzászólás