Amit szinte minden idevágó témájú blogon leírtak már: a cipő. Gondoljunk bele, 800km-t fogunk benne gyalogolni és a testsúlyunkhoz még a hátizsák 8-10kg-ja is hozzájön, amit a talpunk és a föld között mind a cipő fog fel. Biztosan megoszlanak majd a vélemények, szerintem nem kell a legdrágább Merrell, vagy hasonlót megvenni (amit én hordtam és a „mit vittem” cikkben le is írtam, az nekem kiváló volt), a lényeg, hogy jól szellőzzön, a levegőt engedje járni, és alap, hogy a vizet ne engedje be. Ha jól szellőzik, a lábunk kevésbé izzad be, a bőrrétegek a lábunkon nem lágyulnak be a nedvességtől, így nem is mozdulnak el egymáson, az eredmény pedig: kisebb az esélye a vízhólyagnak (szinte csodaszámba menőnek éreztem: nekem egyetlen egy darab sem lett az Úton). Egyszóval, akármennyire is tartósabb esetleg, a bőrbakancsról lebeszélnék mindenkit, éppígy a félcipőről is. A legtöbb zarándokon akinek vízhólyagja volt, ezek valamelyikét láttam. Ne ott vedd fel először, mert ha ott törik be a lábadhoz, az is sanszosan szét fogja dörzsölni (a személyes véleményem az, hogy ezt kicsit túllihegik, én úgy mentem el a túrabakancsban, hogy egy hétig utcai cipőként hordtam, ennyit használtam). Legyen jó vastag talpa, és az sem baj, ha Vibram talpa van, sokat felfog lépéskor a rezgésből, amely amúgy a térdkalácsot bírja kicsinálni, és amúgy is különleges kiképzése van. És végül, de nem utolsósorban: legyen strapabíró, mert bármilyen kényelmes és speciális, ha a talpa 100km után eltörik.